Történet

A fennmaradt dokumentumok igazolják, hogy a városban már 1872-ben voltak tanoncok. Ipari oktatás már 1882-től folyik, de a szervezett és rendszeres tanítás 1885. február 1-jén indul a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI VÁROSI ALSÓFOKÚ IPARISKOLA. Színhely a Fehér Iskola. Az 1909/10-es tanévben költözik az iskola új helyre. Ez az épület a régi Centrum Áruház helyén állott, és 1969-ig folyt itt a tanítás.

1955-től lett az oktatás 3 éves. Az 1957-es esztendő hoz lényeges fordulatot, akkor kerül a szakmunkásképzés a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe, amely igyekszik biztosítani a megfelelő feltételeket.

1969. március 24-én nyitja meg kapuit a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a mai intézmény elődje.

Azóta az intézet álladóan fejlődik. 1975-ben átadják a 105 munkahelyes vas- és fémipari alapképző tanműhelyt. 1977 nyarán az építőipari szakmát tanulók számára létesül tanudvar és munkahely. 1986-ban a délutános oktatás megszüntetése érdekében a tornaterem melletti szárnnyal bővül az iskola. 1991-ben megkapjuk a KUNÉP vállalattól az önkormányzat segítségével a Molnár telepi építőipari tanműhelyt.

Kossuth Lajos nevét 1990. október 23-án veszi fel az iskola. Nem véletlenül. A nagy politikusnak döntő szerepe volt a szakoktatás intézményes megszervezésében.

Nálunk ma 1349 diák tanul, és 90 főállású nevelő foglalkozik nevelésükkel, oktatásukkal. Iskolánk korszerű, országos hírű intézmény, sőt hírneve még a határokon túlra is eljutott, hiszen osztrák, japán, angol tanárok is voltak itt tapasztalatcserén.

Iskolánk életében kiemelt jelentőségű volt a 2005. év, ugyanis ekkor ünnepelte az intézmény 120 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból iskolai és városi fórumokon idéztük fel kiállításokkal, öregdiák találkozóval, tréfás vizsgáztatással, jelenetekkel az inasoktatás kezdeti nehézségeit. Múltunk ismerete is szükséges ahhoz, hogy a mai problémákat nagyobb lelkesedéssel tudjuk leküzdeni, s helyi, országos sikereink a folytonosság biztonságát is adják.

Már a jelen és a jövő fejlődésének látványos jele az a régen várt, széleskörű iskolarekonstrukció, amely 2006. április 5. és 2007. július 31. között zajlik a Magyar Köztársaság címzett támogatásával, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata beruházásában.

Az így megújuló intézményben végre esély lesz a modern kor elvárásainak megfelelő tantermi, szaktantermi hálózat kiépítésére.

Az iskola eddigi története során mindig legfontosabb célként állt a középpontban a minőségi szakemberképzés. Viszont ez a cél ki kellett, hogy egészüljön új képzési formákkal, amelyek a változó világ igényeként jelentek meg, először a 70-es évek elején. Ekkortól létezik ugyanis intézményünkben az érettségit adó képzés levelező- esti tagozaton. Ez fejlődött tovább nappali tagozatos szakközépiskolával a cipőipari ágazatban.

Az 1993-as közoktatási törvény alapján szétvált a szakképzés és az általános közoktatás, így új iskolaszerkezet kialakítására volt szükségünk. E folyamat során egyre nagyobb teret nyert a nappali tagozatos szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, ruhaipari, közlekedési és humán szakmacsoportok), illetve jelentős igény mutatkozott a szakképzés utáni 2 majd 3 éves, érettségit adó képzésre is.

A szélesedő kínálat is mutatja, hogy intézményünk is megérezte és felvállalta a megújulás szükségességét, s „több lábon állva” jobban meg tudunk felelni az iskolahasználóknak és a térség munkaerő-piaci igényeinek (nyelvi előkészítő osztály, szakmenedzser képzés).

Ezek után mutatjuk be, hogy iskolánk milyen célokkal, milyen képzési formákban, keretek között végzi oktató-nevelő munkáját.

Az intézmény képzései

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert fenti gondolatához kapcsolódva fogalmaztuk meg általános céljainkat.

Általános célunk

Egy olyan iskola megteremtése a célunk, amely modern, naprakész, a gyorsan változó igényekhez igazodó szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, hasznosítható ismeretek átadásával készíti fel a fiatalokat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melyeknek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére.

* Szakiskolai képzés

1998-tól a tankötelezettségi korhatár 16 év lett, és a tanulók a 8. évfolyam befejezése után nem szakmát, csak szakmai orientációt választhattak. A kerettanterv szerint továbbra is az általános iskolában tanultakat bővítettük tantárgyanként, és heti egy napon technikát tanultak a diákok ízelítőül a leendő szakma ismereteiről. A képzés 10. évfolyamon alapműveltségi vizsgával zárul iskolánkban.

Sajnos hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a képzési formának nem sok hozadéka van. Mindez bizonyította, hogy a hagyományos módszerek, tantárgyi struktúra nem változtatott a tanulók tudásszintjén, viselkedésén (sok a bukás - 9. évfolyamon 50% körüli -, tanulási problémák), ezért iskolánk új lehetőségeket próbált kialakítani.

2005/2006-os tanévben az OKI által szervezett „Második esély” programban vettünk részt. 2 szakiskolai osztályban rendhagyó kísérleti foglalkozásokra került sor az OKI javaslatára. Az esélynövelő, hátránykompenzáló program szeptember hónapban a közösségfejlesztésre, a szövegértésre, tanulás tanítására és a kommunikáció fejlesztésére fektette a fő hangsúlyt. A program lezárult és sorra véve a tapasztalatokat megállapítható, hogy csökkent a bukási arány ezekben az osztályokban, a lemorzsolódás is kevesebb volt.

Látva a kiutat, 2006/2007-es tanévre ismét pályáztunk az NSZI által hirdetett Szakiskolai Fejlesztési Program II.-re (SZFP II.). A programban 70 iskola vesz részt évfolyamonként 2 osztállyal. Mi vagyunk az egyetlen iskola, aki 7 osztályban vezette be a programot 9. évfolyamon, biztosítva a tanulók esélyegyenlőségét. Egyenlőre a visszajelzések pozitívak a tanulók részéről. Az SZFP II. olyan program, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mint a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz.

Területei:

Közismereti oktatás és szakmai alapozás

* Szakiskolai mérés-értékelés

* Szakiskolai önfejlesztés

* Szakiskolai minőségfejlesztés

* Érettségit adó képzések

A megnövekedett munkáltatói és iskolahasználói (diák) elvárásnak megfelelően intézményünk az 1990-es évektől bővítette érettségit adó est-levelező képzését nappali tagozattal is. Ennek részei a szakközépiskolai szakmacsoportok 4x2 osztályban (kereskedelem-marketing, közlekedés, humán-szociális). Emellett szerepelnek a szakképzés utáni nappali középiskolai osztályok, valamint továbbra is működik a felnőttoktatás. Itt is minőségi átalakulás történt annak érdekében, hogy a „Második esély” programba minél többen be tudjanak kapcsolódni.

2005 óta tanulóink is az új kétszintű érettségi rendszer szerint érettségiznek, és mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi megszerzéséhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Mégis egy-két kivételtől eltekintve érthető módon a középszintű érettségi megszerzését tűzik ki célul maguk elé.

Az elmúlt évek eredményei alapján elmondható, hogy iskolánk teljesítménye a kötelező érettségi tantárgyak esetén a 40% és a 60% közé esik, míg a választható tantárgyaknál ez az érték 50% és 70% közötti. Ezek az eredmények az iskola várható tanulói teljesítményének felelnek meg.

Iskolánk élve a lehetőséggel az elsők között indított nyelvi előkészítő osztályt, emelve ezzel a nyelvi képzés színvonalát és remélve az idegen nyelvi érettségik eredményeinek jelentős javulását. Egyik legfontosabb feladatnak tartjuk az érettségi képzés színvonalának emelését, feltételeinek fokozatos javítását mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételeket illetően.

(1989 előtt nem volt nyelvi képzés az iskolában és csak néhány középiskolai tanárra volt szükség, ma több mint 30-ra.)

Elméleti szakképzés

A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola évtizedek óta biztosítja Kiskunfélegyházának és környékének gazdasági-szolgáltató szektorban a szakmunkás-utánpótlás jelentős részét. A jelenlegi szakképzési formációk az 1998/99-es tanévvel bevezetett 9., 10. évfolyamos szakiskolai osztályok kialakítása után kezdődtek. A szakképzés szakmai alapdokumentuma az Országos Képzési Jegyzék és a központi szakmai programok és vizsgakövetelmények, melyek meghatározzák a szakma azonosítását, képzési idejét, szakelméleti és gyakorlati arányait és a szükséges alapképzettséget, a tanítandó modulokat és vizsgakövetelményeket.

Iskolánk OKJ képzését két fő csoportra oszthatjuk:

szakiskolai szakképzés

* szakközépiskolai, érettségire épülő szakképzés,

# A gyakorlati tevékenységek elsajátításának magasabb színvonalra emelése érdekében 2005. szeptemberétől az OKJ változásai szerint 9 szakmában három éves lett a képzési idő, így iskolánkban is.

A befejező évfolyam második félévében zajlanak a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek. Ezek elődöntőin, majd az ott elért jó eredmények alapján az országos döntőben szép számmal vesznek részt tanulóink és érnek el sikeres eredményeket, melyek alapján mentesülnek a szakmai vizsga letétele alól és előbb kapnak szakmai bizonyítványt.

Az elmúlt évek során az iskolában kialakult képzési profilokba megfelelő volt a jelentkezők száma, így az iskola működése szempontjából fontosabb szakmákban elegendő volt a tanulólétszám.